A kar története

A debreceni műszaki felsőfokú oktatás gyökereit a nagyhírű ősi iskola, a Református kollégium falai között találjuk, ahol már a XVIII. század második felében jelentős természettudományos képzést folytattak. Egy évszázaddal később az oktatásban helyet kapott a rajz és az építészet oktatása is. Mind a rajzoktatás bevezetésében, mind pedig az építészeti képzés elindításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Sárvári Pál, akit a jelenkori debreceni műszaki felsőoktatás első neves elődjének tekinthetünk. Sárvári Pál tananyaga rendkívül gyakorlatias szemléletű volt, és olyan ismereteket nyújtott, melyek mind az építtetőknek, mind a tervezést, a kivitelezést végző mestereknek hasznára váltak. Sárvári Pál mellett Kis Sámuel és Beregszászi Pál munkássága alapozta meg a debreceni műszaki felsőoktatást. Az ő tevékenységük a matematika, a geometria, az ábrázoló-geometria és a mechanika, valamint az "architectura" tehát az építészettudományok oktatását tette lehetővé.

A XIX. század utolsó harmadában a műszaki- és az építészeti képzés lassú sorvadásnak indult Debrecenben. így amikor az 1024/1956 (VII.27) sz. kormányhatározattal létrejött a Felsőfokú építészeti Technikum, főiskolánk jogelődje, igazi kontinuitásról nem lehetett szó, hiszen azok a formák, amelyek a XX. század első felében léteztek (mesterlegények képzése, szakmai tanfolyamok, stb.) nem voltak beilleszthetőek a modern kor követelményeihez igazodó fejlődési vonulatba.

Az 1960-as évek második felétől töretlenül ívelt felfelé a debreceni műszaki felsőfokú képzés. A kar mindig nyitott szellemű volt, s így jelentős hatással volt a régió szellemi-műszaki fejlődésére. Napjainkban a Műszaki Főiskolai Kar a Kelet-Magyarországi régió legkiemelkedőbb műszaki felsőoktatási központja. 1972-ben az intézmény főiskolává alakult, s mint a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola része építészeket és építőgépészeket képzett. Az elkövetkező másfél évtizedben megkezdődött a kar fokozatos önállósodása.  1992 novemberében az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Debreceni Területi Egysége a Debreceni Universitas tagja lett, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kara nevet kapta, az egyetem egységesítése után pedig  2000. január 1-től a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Karaként folytatja tevékenységét.

Az elmúlt 35 évben a képzés színvonalasabbá tétele érdekében egyre gyarapítottuk a tanműhelyek, laboratóriumok és számítástechnikai eszközök számát. 2000-ben átadásra került a Biomechanikai Kutatólaboratórium, amely az Egészségtudományi Centrummal közös kutatási célok megvalósításában játszik fontos szerepet.

2000. szeptemberétől a főiskola profilja jelentősen kiszélesedett azzal, hogy a  nagy hagyományokkal rendelkező szakok (építész, gépész, menedzser) mellett beindult a villamosmérnöki, illetve vegyészmérnöki képzés is. Egy évvel később csatlakozott a környezetmérnöki képzés is, és 2003-ban beindult a műszaki informatikus szak is.